Jogi nyilatkozat: A táblázatok kizárólag tájékoztató jellegűek. Minden felhasználó saját felelősségére használja az itt található információkat. A szerző és a közzétevő nem vállal felelősséget az esetleges hibákból, hiányosságokból vagy a tartalom felhasználásából eredő következményekért. Műszaki döntések meghozatalakor mindig szükséges az önálló mérnöki mérlegelés, illetve adott esetben szakértő bevonása.

Mágneses tulajdonságok rövid összefoglalója

Az anyagok mágneses viselkedését alapvetően az atomjaikban található elektronok spinje és pályamozgása határozza meg. Ezek mikroszkopikus mágneses momentumokat hoznak létre, amelyek bizonyos anyagokban rendezetten, másokban rendezetlenül viselkednek. Ez alapján több fő kategóriát különböztetünk meg:

• Diamágneses anyagok: nagyon gyenge, negatív mágneses választ adnak (taszítják a külső teret). Példa: bizmut, réz.

• Paramágneses anyagok: kis mértékben követik a külső mágneses teret, de rendezettség nincs. Példa: alumínium, platina.

• Ferromágneses anyagok: erős és tartós mágneses rendeződés jön létre, mágneses domének alakulnak ki. Példa: vas, kobalt, nikkel.

• Ferrimágneses anyagok: ionrácsokban ellentétes irányú mágneses momentumok, amelyek nem oltják ki egymást → tartós mágneses hatás. Példa: ferritek.

• Antiferromágneses anyagok: az ellenkező irányú momentumok pontosan kioltják egymást → nincs makroszkopikus mágnesesség. Példa: mangán-oxid.

A táblázat fejlécében szereplő jellemzők

1. μr (relatív permeabilitás) [-]
   – Megmutatja, hányszor erősebben vezeti az anyag a mágneses teret a vákuumhoz képest.
   – μr ≈ 1: nem mágneses (pl. levegő, réz).
   – μr ≫ 1: erősen mágneses anyag (pl. lágyvas).
   
   

2. TC (Curie-hőmérséklet) [°C]
   – Az a hőmérséklet, amely felett az anyag elveszíti ferromágneses tulajdonságát, és paramágnessé válik.
   – Pl. vas: 770 °C, nikkel: 358 °C, kobalt: 1120 °C.

3. Kategória
   – Az anyag mágneses viselkedésének besorolása: ferromágneses, ferrimágneses, paramágneses, diamágneses, illetve „állandómágnes” vagy „lágy mágneses anyag”.

4. Br (remanens indukció) [T]
   – Megmutatja, hogy mekkora mágneses fluxussűrűség marad vissza az anyagban akkor is, ha a külső mágneses tér megszűnik.
   – Nagy Br → erős állandómágnes (pl. neodímium, AlNiCo).
   – Kis Br → lágy mágneses anyag (pl. transzformátor-acél).

5. Hc (koercitív térerő) [kA/m]
   – Az a külső mágneses tér nagyság, amely szükséges a mágnesesítés lenullázásához (demagnetizálás).
   – Kis Hc → könnyen mágnesezhető és demágnesezhető (lágy mágnesek).
   – Nagy Hc → nehezen mágnesezhető, de erős és tartós állandómágnes (pl. neodímium, ferrit).

Kitekintés

• A lágy mágneses anyagokat (kis Hc, nagy μr) főleg transzformátorokban, motorokban, árnyékolásban használják.

• A kemény mágneses anyagok (nagy Hc, nagy Br) az állandómágnesek: hangszórókban, generátorokban, mágneszárakban.

• A Curie-hőmérséklet meghatározza, hogy egy mágnes meddig őrzi meg a tulajdonságait.

• A relatív permeabilitás a mágneses körök (pl. trafó vasmag) tervezésénél kritikus paraméter.